Délelőtt bementünk Amirával Gáborékhoz. Adrika és Gábor vigyázott Amirára ,amíg én körülnéztem az Aréna Plázában. Újabb próbát tettem tréningruha vásárlás reményében, de sajnos ismételten eredménytelenül. Illetve, találtam egy melegítőt ami jó volt rám, azt azért hozzáteszem, hogy férfi melegítőt próbáltam M-es méretben, ez még nem is lett volna gond, de a színe sajnos szürke volt és az viszont egyáltalán nem tetszett, pedig jó volt a fazonja. Szóval majd még próbálkozom tovább, hátha egyszer.... :) Remény hal meg utoljára!:)

Amirácska nagyon jól érezte magát Adriékkal, sokat nevetgéltek, játszottak. 

Tegnap fotózgattam az Angyalkámat:

 

És persze ma is fotózgattam, pl a Gábornak adott utolsó idei puszi osztogatást, aztán egy kis örömködést, hogy Néró velünk van a szobában :) És egy kis lefekvés előtti huncutkodást:

 

 

Winter Wonderland 2. és a többi... :)

28.-án Robi dolgozott, de korán végzett, úgyhogy bementünk elé az Edgware Road-ra:

Patisserie Valerie

És ellátogattunk még 1x a Winter Wonderland-be, hogy világosban is lássuk:

Hyde park

Itt nyerte Robika 4 szuper dobással (3 is elég lett volna) az Óriás Macit :)

Itt pedig 2 ejtéssel a közepes fehér macit.:)

Ez volt az első vidámparki játék amit kipróbált Amira, de még most is korai volt neki, mert nem igazán élvezte! Nem tetszett neki, hogy ülnie kell és korlátozva van :)

Utána elindultunk hazafelé, közben beugrottam a bevásárló utcába egy kis ajándékot venni :P

Robi meg Amira bementek kínaiba vacsorát venni. Hááát megmondom őszintén én az itthoni kínait szeretem, nem mindent, de azért tudok választani bőven, de amit ott kint ettünk ,sztem borzalmas volt, se íze se bűze, viszont Amirát nem láttam 8 nap alatt olyan jóízűen enni, mint ahogy ezt a kínait ette, hmmm ízlések és pofonok :D

Lefekvés előtt még Pityu és Erika jött búcsúzni és begyűjteni az Amira puszikat :)

 Csináltam képet az udvarról meg az előtérről is, a többi kép a picasa-n van, nem akartam mindet ide feltenni.

 a házikó hátulról:

 és a hall :) Amúgy lépcső előtti ajtó balra Robika szobája, ott laktunk most mi is.

Huuu, azt mindenképpen el akartam mondani, hogy a Londoni ill. pontosabban Lutoni repülőtéren bejutni a beszálló kapuhoz nem egyszerű, főleg gyerekkel. 
Odafele is volt gond, mert leszállás után egy nagyon hosszú kacskaringós folyosón kell végigmenni a poggyászkiadóig, mindezt a gyerekkel meg a kézipoggyásszal a kezemben, gondolhatjátok mennyire kivoltam. A becsekkolásnál meg szintén kígyózó sorok, hatalmas tömeg, mire mindenkit végignéznek, kabát le, csizma le, öv le, gyerek babakocsiból ki ,róla is kabát le, telefon külön, gyerek cumisüvegébe bele kell innom, nehogy mérget vigyek magammal, szóval körülményes, persze megértem, hogy szükség van erre, de akkor is nagyon kellemetlen az egész procedúra.
Sajnos Amira nem rajong a repülésért, dehát ez van. Egyáltalán nem szereti a kötöttségeket, nem szereti, hogy nem mászkálhat, nem szereti, hogy be kell kapcsolni az övet. A leszállásoknál meg kimondottan kivolt szegénykém, nagyon sírt, fájt a füle, hiába mondom neki, hogy igyon, sajnos még nem érti, hogy neki ettől jobb lesz! Dehát túléltük, meg azért volt jó néhány perc, amikor azért jól elvolt a Drágám. Mesekönyvet lapoztunk (kb. 5 percig), aztán chipset meg mandarint evett, aztán nedves törlővel letakarította a kisasztalt majd az ablakot , a karfát... :) Egy kicsit mesét is nézett!
Képekben pedig így nézett ki a dolog (csak a jó dolgokról készült fotó :) )

a takarítás :) 

 És mivel kint a 8 nap alatt egyszer aludt délután, ezért mondhatni elég kimerült volt, ahogy beszálltunk a kocsiba a reptéren 2 percen belül el is aludt a kocsiban, úgyhogy autósüléssel együtt vettük ki a kocsiból és még csak meg se rezzent, nagyon álmos, fáradt volt az Angyalkám, nem véletlenül fél 10-ig aludtunk reggel! :)

Mostani látogatásunk alatt nem is mentünk látványosságok felé, mert így is sétáltunk eleget, majd ha már kint leszünk és jó idő lesz akkor újra elmegyünk, bár a legfontosabbakat már megnéztük, amikor először voltunk kint!

Összességében azt kell, hogy mondjam , nagyon jól éreztem magam kint, 3-4 nap után már otthonosan közlekedtem, bár azért amikor 4-5x is át kell szállni, hogy lerövidítsem az utazási időt az azért nem egyszerű, de meg lehet szokni.

Amira így is nagyon fáradt volt , napról napra nyűgösebb, mert a délutáni alvások nagyon hiányoztak neki, csak ő erről nem tud :)

A város maga egyébként, számomra nem lenyűgöző, mert sztem egyáltalán nem szebb mint Budapest, és mivel millió ember jön megy szemetel ezért koszos is, az épületek látványosak abból a szempontból, hogy tipikus angol házak sorban, bármerre megyünk, viszont a legtöbb nagyon rossz állapotú, ütött kopott, az előkertek a legtöbb helyen koszosak és elhanyagoltak. De igazából ettől független nekem nagyon tetszenek ezek a házak, szívesen laknék olyanban mint ahol most is voltunk.

Láttam egy két panel ház jellegű épületet és nagyon kilógott a sorból, nagyon nem odavalónak tűnt nekem :)

Winter Wonderland

Tegnap azaz 26.-án ELVILEG nem működtek a metrók, ezért d.e. elbuszoztunk Wood Green Shopping Centerbe, egy kicsit nézelődni, sétálgatni.

Délután pedig belevágtunk a nagy túrába és kb másfél óra alatt (amúgy 3 után indultunk) és kb. 5 buszos átszállással eljutottunk a Winter Wonderland-be.
Szinte már hihetetlennek tűnt, hogy eljutunk odáig, de végülis sikerült.

Kicsit sokan voltak a városban :)

Lényegében ez egy vidámpark - pénzköltöde, csak még hideg is van hozzá :D
Viszont nagyon hangulatos és látványos! Robikáról tudni kell hogy akár majális akár vidámpark neki a lövés és dobás a kedvence, már hónapok óta erre készült, hogy Amirácskának nyerjen vmit!

WINTER WODERLAND:

És ez most végre triplán is sikerült, bár először csak egy gnóm lila sárkány szerüséget sikerült lőni, de végülis a semminél az is több :D A lényeg csak ez után következett.
Öröm volt nézni mennyire ügyesen dobott először egy vödörbe kellett beleívelni a labdát hogy az benn is maradjon, a másiknál pedig fagolyókkal kellett kidobni a bohóc fogait.

Nem volt könnyű, de Robika tényleg nagyon ügyes volt!


Aztán hazafelé is sikerült legalábbb 5x átszállni mire hazajutottunk (9 után), és közölték a Pityuék, hogy ők bizony metroval jöttek mert csak egy egy helyen van lezárva... Inkább nem mondok erre semmit, sejthetitek mit éreztem, gondoltam :P


De nem számít vannak nyeremény ÓÓÓÓriás macikáink :)


Amira fürdés után itta a kakaóját és cumisüveggel a szájában el is aludt. Kis drágám, persze nem aludt d.u. így érthetően kimerült.


Ma Robika már dolgozott, 8-ra ment dolgozni, szegénykém nem nagyon tudta kialudni magát Amira 3-4 is felsírt az éjjel, nem igazán tudjuk miért. :(
D.e. elmentünk itt a környéken sétálni kettesben. utűna pedig gyúrmáztunk egy kicsit.

 Aztán 2 órán keresztül próbáltam altatni Amirát, mondanom sem kell egy percet sem aludt :(
Most meg már mindjárt jön haza Apa!

Még egy utca kép:

Wood Green - London

Sikeresen megérkeztünk röpke másfél óra késéssel, Amira a leszállást nagyon rosszul viselte, már unta az ücsörgést is ,meg fájlalta a fülét is. Próbáltam erőltetni, hogy igyon, de nem nagyon hagyta magát! :( Szóval nem volt egyszerű. Összebarátkoztunk még a reptéren egy 11 hónapos kislánnyal (Dorka) és az anyukájával, ők is jöttek ki apukához aki kint dolgozik.


Amirácskának nagyon tetszett az új kis ágyikója, bár egyelőre számunkra jelent problémát, hogy nehezebben alszik el benne, mert mászkál ha kell hanem...

ez lenne a száp Dóra ágyikó Minnie egeres takaróval és Peppea Pig-es párnácskával. :) Naggggyon szép!

Szinte úgy ébredt ahogy elaludt, sztem nem is forgolódott az éjjel, mert a takaró sem mozdult :D Nagyon fáradt volt már mert d.u. nem aludt egy percet sem, és későn is aludt el!

Robinak dolgoznia kellett 23-án elvileg úgy volt, hogy fél 3-tól zárásig, majd ez módosult 11-től zárásig, végül pedig 3-kor végezhetett, ennek nagyon-nagyon örültünk, szedtük a sátorfánkat rohantuk be hozzá a melóba:

Csakhogy már induláskor is csöpögött az eső, mire odaértünk már szakadt, így a várva várt programunk el is maradt :( Szerettünk volna elmenni a Winter Wonderland-be, de ami késik nem múlik, 26-án ha minden jól alakul akkor bepótoljuk.
Azért egy 5 perces sétát megejtettem az Oxford Street-en :)

Útközben még találkoztunk egy kutyával is :)

 Ez pedig már a hazafelé úton készült a buszról:

 Metrónál:

 És a ház ahol lakunk. A világtós ablak a miénk. Én díszítettem :)

Ma délelőtt még rohangáltam szaloncukor akasztóért, meg a holnapi húsleveshez valókért. Szaloncukrot a magyar boltba vett Robi.:

Látványosság :)

És egy-egy kép a Londoni házsorokról:

Ma d.u. Robika sikeresen elaltatta Amirát a karjaiban úgyhogy volt időnk feldíszíteni a fácskát. Sztem nagyon szép lett ,aranyszínűre csináltuk. Bár a képek nem tükrözi a valóságot, de azért íme egy kis ízelítő:

Pityukáéknál megjött a Jézuska:

És még egy-két pillanatkép:

Holnap, azaz 25.-e az Angliában azt jelenti, hogy semmilyen közlekedés nincs, azaz se busz se metro, (így nem nehéz összeboronálni a családokat :P).

Úgyhogy vagy otthon pihen az ember vagy sétál egyet a kis családjával :) 

Vagyis ez csak azokra vonatkozik akiknek nincs kocsija :)

Puszipá