Átlagos

Ma csak egy két képet osztok meg minimális beszámolóval, mert ma ilyenem van!

Egy újabb póz

Mamáék ágyában egy kis csibészkedés 

 Rajztudomány tovább fejlesztése :)

És ilyen az igazi házörző :)

Nah meg egy kis házimunka (hatlapos sütike) jutott a mai napra is:

Mikor hazajöttem a kórházból Amira pár napig nagyon nyűgös volt, az éjszakák sem alakultak jó.Majd napról napra szépen helyreállt a dolog, Újra közel 9-ig aludtunk reggel :))))) De ma megint történt vmi, 6-kor kelt, átszaladt hozzám odabújt az ágyba. Aztán egész délelőtt nyavajgott, nem is evett szépen.

Továbbra is a 17. fogra gyanakszom, de hiába sasolom, egyelőre nem látom jelét :(

orrfújás

Tegnap azaz 2012.01.26. először történt meg az, hogy Amira orrához tettem a zsebkendőt és először magától elkezdte fújni az orrát. Nagyon meg voltam lepődve, mert egyáltalán nem számítottam rá, ezt SEM gyakoroltuk. De nagyon örülök, mert azért így lényegesen egyszerűbb lesz mint az orrszívó-porszívóval.

Úgy látszik ez a meglepetések hete :)

Tegnap reggel egy pici oldal copfot (coffot, nem is tudom melyik a jó verzió, a helyesírás ellenőrző a copfot javasolja :)) , délutánra ilyen kis lokni lett belőle :)

Igazi kis hölgy! Nem, egyáltalán nem szeretném ,hogy ő is szemüveges legyen. De egy kép erejéig felvehette. És azt gondolom ezért  a képért érdemes volt, mert nagyon nagyon édes...

 




Robi sajnos benyelt vmi vírust (hányós hasmenéses), azt mondja elég sokan a kollégai közül is kínlódnak. de szerencse a szerencsétlenségben, hogy pont 4 szabadnapja van, úgyhogy lesz ideje kipihenni!

Tegnap megjártuk az SZTK.-t . Túléltük a sétát, bár kicsit csípős volt a hideg, de nagyon melegen öltöztünk, úgyhogy nem volt gond. Én az orrom elé tekertem a vastag kötött sálamat így védtem az orromat a hidegtől, mert kicsit sem esett jól ahogy beszippantottam belőle. A doktornő továbbra sincs teljes mértékben megelégedve vele, ezért még hétfőre is visszarendelt. De mindig hozzáteszi, hogy ha el tudnék menni jó lenne, mert akkor gyorsabban gyógyulna, szóval nem kötelező, de nyilván az én érdekem.

Meg azt is megemlíteném, hogy nem kicsit húztam fel magam amikor odaértem. Az első vizsgálat után mondta a Dr-nő, hogy soron kívül fogad ha odaérek kopogjak. Odaérek már egy vén asszony (legkevésbé sem kedves arcú) már ott toporog az ajtóban, pont vmit beszólt egy anyukának aki szintén kisgyerekkel volt. Hát mondom azért halkan megjegyzem neki, hogy soron kivül bemehetnék, mert azt mondta a Dr-nő. Konkrétan majd fel robbant olyan ideges lett, hogy őt ez egyáltalán nem érdekli és hogy márpedig ő fog bemenni, mert ha mindenkit maga elé enged akkor sose végez. bla-bla-bla hát mondom ne haragudjon nekem ezt a Dr-nő mondta én műtét után vagyok, ő meg otthonról jött, sztem nem úgyan az, de erre ő csak folytatta, hogy akkor is ő fog bemenni. én háttérbe húzódtam. háát mondom ilyen nincs, de csak nem lököm fel és üvöltöm le a fejét annyit nem ér az egész, erre jött a következő; leülök mellettem egy fiatal kb. 30-as csaj, gondoltam megosztom vele, hogy hihetetlen hogy nyugdíjas létére így rohan, miközben én azt gondolom, elég kedvesen és modorral próbáltam kommunikálni, és tényleg a Dr-nő mondta hogy menjek soron kivül, erre nekem támad az is hogy őt sem érdekli ki mit mondta, ő már fél órája itt ül. és érkezési sorrendben kell menni, mert az úgy szokás. Ej ha mondom de jól kifogtam. Neki is próbáltam értelmesen elmagyarázni ,hogy műtét után vagyok Doki mondta, hogy menjek előre.Az meg csak rázza a fejét. Tudom én voltam a hülye hogy leálltam velük egyáltalán, egyszerűen oda kellett volna mennem az ajtóhoz és kopogni! ÉN HÜLYE, lelkiismeretes... Azért amikor a fiatal csaj kijött ,megemlítettem neki hogy remélem vele is ilyen kedvesek lesznek egy műtét után!

 Aztán bent a dokinál már megemlítettem hogy két ember is le akarta tépni a fejem amiért csak megemlítettem hogy soron kívül bemehetnék, azt mondja legközelebb ne szóljon senkihez kopogjon adja be a papírjait a többit majd intézem én. Hát tuti igy fogom csinálni! Hihetetlen komolyan mondom! Jaaah és akkor azt még nem is említettem hogy műtét előtt én is 2 órát vártam a soromra, mégsem szóltam be senkinek...Nah mind1, ebből is tanultam!

-jan. 27-29 Hétvégét még itthon töltöm nyugiban. Márcsak az orrom miatt is!



-febr. 5. Jövőhéten elvileg vasárnap megyünk Clau barátnőmékhez!



-febr. 10-12. Azt követő héten megyünk Szolnokra.


-febr. 18-19 Utána hétvégén Móninál sznapozunk szombaton, vasárnap meg röpimeccsre megyünk.




-febr. 24-26 Utána hétvégén anyuékkal sznapozunk.

-MÁRCIUS 3. Utána hétvégén pedig. 
Bizony ám.  :)
Megvettem a repülő jegyeket!
Március 3. 12:15 az utazás időpontja!

akárhogy nézem, GYÖNYÖRŰ :)

Igen, azt kell, hogy mondjam (az esetek kb. 1%-át kivéve, mert mindenki lehet rossz passzban :)) mindig gyönyörűnek látom az én kis Angyalkámat :) Lehet kicsit elfogult lennék?! :) Bár melyik anyuka nem az?! :P

 A hétvégi sétán Adrika fotózgatta is Amirát, íme közülük pár darab: 

 Imádom, hogy van egy ember a családban aki meg is tudja csinálni Amira haját (nem csak úgy bele egy hajgumi és hajcsat megoldással): És amúgy, ha össze van fogva Amira haja, még jobban kiemeli a szép kis arcát. Bár ezen a képen ez pont nem látszik, de a szuper hajfonat igen!:)

 Ezt a két képet Adri telójáról szereztem, ez még náluk készült Amikor én vásárolgatni voltam. Annyira édes, hogy mindenképpen meg akartam osztani veletek :)

Ezek pedig a mai kollekcióból valóak:

Mesenézős, bambulós

Önfotózós, vigyorgós

csak úgy bambulós :)

messzibe meredős 

És a szokásos esti alvós.

Ma amúgy nézegette a képeket és amikor ezt meglátta azt mondja: 

-leesett a takaró :)))))))

Megzabálom amikor ilyen cukikat mond!:)

Ma reggel már 8:45-ig aludtunk, kezdünk visszatérni a régi kerékvágásba! ;) Már napközben is sokkal kevesebb a hiszti, nyűglődés!

Holnap reggel el kell sétálnunk az SZTK-ba, mert megint piszkálnak egy kicsit az orromon :S És mivel apa is megy majd dokihoz d.u., neki kell a kocsi. Remélem azért nem lesz fagy :S

Amúgy műtét óta anyu (és néha apu) fürdeti Amirát mert nekem nem szabad hajolgatnom, meg emelgetnem! És mivel még amikor pelenkázom Amirát érzem, hogy nem az igazi, még nem akarom erőltetni! 

Elfelejtettem említeni a kritériumokat amikkel hazaengedett az orvos:

- nem hajolgathatok

- nem emelgethetek

- nem mehetek levegőre (főleg most hogy fagy van)

- nem moshatok hajat ( :S )

- nem fürödhetek forró vízben (nekem ez is :S )

Nah megyek a jóéjt puszikámért Angyalkához! :)

LEHET HOGY EGYSZER, LEHET HOGY KIVÉTELES, DE MEGTÖRTÉNT ÉS FÜLTANÚJA VOLTAM, EZÉRT TUDNOTOK KELL.


AMIRA ELSZÁMOLT 10-IG 
(hihi ez eddig nem érdekes mert elvileg ez már rég megy neki :)) 
DE MOST ANGOLUL MONDTA VÉGIG! 
Ámulok és bámulok azóta is és a kis szívemet elöntötte az anyai büszkeség!:)

ellenőrzés

Az éjszaka már kicsit nyugisabb volt, Amira bár kétszer felsírt, sikerült megnyugtatni és így mind2x visszaaludt. Végül pedig 7:20-kor keltünk. A hátam az éjszakák és az ébredések kivételével már szinte nem is fáj.


A nap is jobban alakult, mert Amira ma nem nyűglődött annyira, mint az előző napokban.
Reggel 10 körül jött ki hozzánk Ági. Itt volt velünk egész d.u.-ig.





Nem sokkal azután, hogy elment, elindultunk mi is a Gyáli rendelőbe. Nekem mennem kellett a fül-orr-gégészet-re kontrollra, és ha már úgyis ott járunk gondoltam megnézetem Amira orrát is , hogy vajon mi lehet az oka annak hogy állandóan dörzsöli. Nagyon ügyesen hagyta is, hogy a doktornéni megvizsgálja. Azt mondta, hogy mindent rendben lát. Esetleg amiatt lehet, hogy egy egész picit szárazabb a nyálkahártyája. Nálam viszont nem volt igazán elégedett az orrom állapotával, azt mondta elég váladékos még. Sok véres cuccot ki is szippantott még belőle. Vmint pechemre egy jó adag vazelines vattát tömött megintcsak elég mélyre, amit hazaérve ki is vehettem.
De csütörtökön d.e. vissza kell mennem, hogy megint tisztítson rajta. :S


Aztán átmentünk a gyerekorvoshoz is. Egyrészt kértünk D-vitamint, ugyanis előzőleg tablettát kaptunk ,mondván milyen nagylány már Amira nem lesz gond beadni. :S Hát nálunk igen is nagyon gondot okoz, mivel ugye nagyon rosszul eszik, azt se tudjuk melyik falatba rejtsük, amit tuti megeszik. Ezért kértük, hogy a jól bevált csepegtetős D-vitamint írja fel. Illetve, ha már ott jártunk, rákérdeztünk mit gondol Amira (nem) étkezési szokásáról.  De többnyire azt mondta amit már mi is jó néhányszor megállapítottunk, az hogy nem eszik húst egyáltalán nem baj. Ha eszi a gyümölcsöt és zöldséget, márpedig eszi, akkor az szuper! Ha nem akar enni nem eszik, majd lesz éhes is vmikor. A lényeg, hogy ha nem eszi amit elé rakunk ,akkor ne pótoljuk olyannal amit tudjuk hogy tuti megeszik! És akkor talán idővel megeszi azt is ami az aktuális menü.

képes beszámoló

Egy kis alvós pizsamás pózolós kép összeállítás:

 Gyönyörűségem egyre ügyesebben színezget, mostmár koncentrál és nem csak össze vissza firkálgat (bár az eredményben még nem sok különbség látszik :) de amikor csinálja akkor (is) tüneményes:

 Mama "örömére" megtalálta a szemetes zsák hengert:

Ma pedig nagyon ügyesen besegített a papának a sütigyártásnál:

:Gyúrt és nyújtott:

 Csak hogy Néróról is legyen vmi jó kis kép a blogon (Apa örömére) :)  
És egyébként egyre jobban eljátszadoznak Amirával.

Nérócska hozzad a labdát: 







Délelőtt Adri kiment Amirával a kertben, nagyon szépen sütött a nap és még fagyos hideg sem volt:

Délutáni alvás ilyen jól indult, de ez csak a látszat, merthogy végül egy pillanatot sem aludt! :(

A délutáni alvás hiánya és az egész napos nyűglődés hisztizés eredménye, hogy már a tej ivása közben is elaludt szegénykém végül pedig 3/4 8-kor végleg kidőlt :) Ez most jól hangzik, remélem reggel nem 5-kor fog kelni.

Képzeljétek el, hogy az éjszaka szörnyű volt a derekam miatt, a reggel szintén nagyon kínlódós volt, aztán anyuék hoztak gyógyszertárból gyógytapaszt (Voltarent beszéltünk meg, de az nem volt, ezért vmi kínai feliratosat hoztak) és hát nem tudom, hogy attól vagy mert az Adrika reggel kicsit megnyomkodta a hátam, de mostanra szinte minimalizálódott a fájdalom, már hajolgatni is tudok, a hapcizás sem fáj. Szóval felüdülés van :)

Az orrom is nagyon jól alakul, mind a kettő szelel néha :) Reggelre mondjuk mind a kettő totál el volt dugulva ,de napközben jobb lett. Néha  azért egy kis nyomást érzek ,főleg ha többször lógatom a fejem :) (tudom ne lógassam :))





Most éjjel is többször felsírt szegénykém és végül hajnalban még át is kéredzkedett hozzám, ott aludt tovább és reggel 7:20-kor meg már fel is kelt.

még nagyobb jajjj :S

Mikor hazaértem nagyon fájlaltam a hátam, olyannyira, hogy az orrommal semmi problémám nem volt, viszont alig bírtam feküdni és ülni annyira fájt a hátam, Ez másnapra még rosszabb lett. Valószínűleg egy ideg becsípődött, vagy vmi ilyesmi. Nem jó se feküdni, se ülni, se állni. Fáj ha köhögök, a hapcizásról nem is beszélve, de még akkor is kellemetlen amikor levegőt veszek. Kenegetem gyulladáscsökkentővel, szedek gyógyszert (amit még anya kapott amikor neki volt lerobbanva a dereka) most vesznek anyuék rá Voltaren tapaszt, remélhetőleg hétfő reggelre sokat javul mert akkor már kettesben leszek Amirával, nem lenne egyszerű ennyire rozzant állapotban!
Tegnap este kijött hozzánk Adrika is, úgyhogy azért most ő lefoglalja Amirát.

jajjjj :( :)

Először is az jutott eszembe hogy eddig talán nem is írtam Amira és a tej esetéről! Mármint ami a laktóz vizsgálat óta történt. 

Konkrétan annyi, hogy mióta forralva adjuk neki a jobb minőségű tejeket, azóta semmi panaszunk nincs. Se kiütés se folt. Azelőtt is ugyan ezeket a tejeket kapta, csak akkor nem forraltuk, úgy gondoltam csak a tartós tejeket érdemes, de azt se muszáj, de úgy tűnik mégis csak ez volt a probléma. Csak most meg 3 doboz tejital por áll a szekrényben, de majd beiktatjuk, hogy reggel azt kapja este meg a tejet, elég drága volt ahhoz hogy kidobjuk, és hát végül is ugyan úgy jó neki mindkettő.

CSAK ERŐS IDEGZETŰEKNEK!!! :) (véres "jeleneteket" tartalmaz)

Nos hát a műtétről:

7-re kellett bemennem a kórházba, apa el tudott vinni reggel kocsival. Kb. 8 körül befészkelhettem magam az ágyamba. (5 ágyas fürdőszobás, kórházi viszonyokhoz képest tökéletes állapotú felszereltségű szobába kerültem. (Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház) Gyorsan átöltöztem pizsibe, csak kényelmesebb. mint farmerben, bár így utólag már eszembe jutott hogy tréninget is vihettem volna csak jobb lett volna napközben, viszont mivel volt vagy 30 fok az agyonfűtött szobában így talán mégis a pizsamával jártam a legjobban :)) Fél 9 körül jött a vizit, akkor mondták hogy engem műtenek másodiknak, úgyhogy 10 fél 11 körül kerül rám a sor. Így is lett, 3/4 10kor megkaptam a bódító tablettámat és 1/4 11kor jöttek értem. Felfektettek a műtőasztalra, beszúrtak a branült (műtét előtt szoktak behelyezni a vénába egy branült, hogy ne kelljen állandóan vénát szúrni.) Abba nyomták bele az altatót, kb fél percen belül lecsukódott a szemem utána már arra ébredtem hogy : Zsuzsa ébredjen, ébresztő. 

(Kb. mint amikor hajnali 4kor legmélyebb álmodból riasztanak fel és akkor azt sem tudod fiú vagy vagy lány :)) Akkor még semmilyen fájdalmat nem éreztem, és ami érdekes az orromban jelen pillanatig sem jelentkezett semmiféle fájdalom. Ami nem esett jól hogy reggel óta nem ehettem nem ihattam és műtét után is még 2 órát kellett várnom egy korty vízre. A fejem többször is nagyon fájt, de nem úgy mint egy általános fejfájás, hanem fájt az arcüregem, a fülem, a fültövem a torkom , szóval összefüggően az egész fejem. Erős nyomást, lüktetést éreztem főleg este-éjjelenként. Szóval nagyon kellemetlen volt, kértem fájdalom csillapított, ideig óráig jobb is lett, de azért nem volt végleges megoldás. Tudni kell, hogy minkét orromba 4-4 tampon került darabja kb 15 cm, sejthetitek, hogy az agyamig elértek ,ezeket amúgy behelyezés előtt jól beáztatják gyulladáscsökkentőbe Alá pedig egy úgynevezett parittyát kellett tenni az esetlegesen kiszivárgó vérzés miatt.

Ilyen formában:

Ezt elég gyakran kellett is cserélgetnem, még éjjel is! 

Amit még érdemes tudni, az az hogy nekem már volt 8 éve egy orrsövény műtétem akkor nem altattak, csak érzéstelenítőt kaptam, akkor ébredés után nagyon rosszul voltam hányinger hányás, most altatást követően semmi ilyesféle problémám nem volt (még jó hogy ez általában fordítva jellemző).

Másnap reggel mehettem tampon szedésre. Illetve először az ápolónő egy fecskendőnyi pezsgős folyadékkal körbe locsolgatta mindkét orrlyukban a tamponokat, ezzel is könnyebbé téve azok eltávolítását! Rá kb. fél órára szóltak hogy mehetek a kezelőbe.

 Leültem a székbe kezemet ökölbe szorítottam...és akkor elkezdte rángatni a csipesszel majd hozzáteszi, hogy ezeket tényleg jól betömtem (dr. Ernszt), hát mondom köszi, majd nagy nehezen megmozdult és a könnyeimmel együtt nagy nehezen kijöttek, DE csak 2-2-t vett ki, mondta, hogy majd holnap reggel még kiveszi a másik kettőt is. A második este már sokkal jobban telt, kevesebbszer ébredtem ,kényelmesebben aludtam (bár a párna olyan kő kemény volt, hogy a fülem elzsibbadt amelyik oldalon aludtam :S) Félálmomban a szemem előtt lebegett a következő tamponszedés, mondanom sem kell, hogy még a tenyerem is leizzadt) Éppen ezért reggel reggelizni sem bírtam, vártam a procedúra általam legkellemetlenebb pillanatát. Kb. 9-kor jött a dokinő (dr. Ernszt), hogy akkor kiveszi a még benn maradt 2-2 tampont, kisebb rémálmom következett, merthogy ahogy kihúzott egy egy tampont ömlött a vér folyt a számba meg mindenfelé ,azt leszívta (a szívókát is kb az agyamig nyomta) majd gyorsan betömte egy kenőcsös vattával (agyamig), ezt eljátszottuk a másik oldallal is, itt már eléggé kivoltam. Visszamentem a szobába, ledőltem ,próbáltam kicsit megnyugodni. Majd 10 körül megint hívtak, hányingerrel szédelegve remegve mentem a kezelőbe. Másik doki volt bent (Dr. Pál András főorvos, amúgy ő és Dr. Ernszt a kezelőorvosom voltak a műtétemen) nagyon óvatos volt,és ez nagyon sokat számított, közel sem fájt annyira a tampon kivétel mint az előzőnél (kellemetlen volt ez is ,de elviselhetőbb). Betömte vattával, azt mondta ha nagyon vérezne menjek vissza. Mire visszaértem a kórterembe, már folyt a vér, sőt mi több ömlőtt, úgyhogy mehettem is vissza :S De addigra a doki (dr. Pál) eltűnt így egy 3. dokinő vett kezelésbe. Vatta ki (vér ömlik, orromból ki, torkomba le, számba, majd elájultam már, szívóka be (agyig) majd fogott vmi hungarocell-hez hasonló anyagú 10 cmes dolgot és azt dugta (szintén agyig) mindkét orrlyukba. Félholtan visszatántorogtam az ágyamba. Sírtam is már annyira megviselt az utolsó két "piszkálás". Azt gondoltam, hogy akkor mégsem engednek haza, csak következő napon.Fél pillanattal később meg már az lebegett előttem hogy amit betettek 10-10 cm-es dolgot azt még ki is fogják venni. Jött értem a doki (Dr. Pál) hogy akkor nézzük, hogy áll a dolog. Nagy nehezen eljutottam a kezelőbe. Székbe leülök, várom a "kivégzést". Kézbe vette a csipeszt már húzná ki mikor meglátja, és azt mondja :- jah hogy a Dr.-nő ...szivacsot tett be (nem tudom mi a neve), akkor azt nem kell kivenni mert az felszívódik magától. Egy szikla esett le a szívemről, kivirultam minden bajom elszállt. Kezembe kaptam a zárójelentést! KÁNAÁN! Azóta kis vattapamaccsal még be van dugva az orrom, mert még szivárog ,de ez már semmiség. Viszont még most ahogy írom is az eseményeket borsózik a hátam, tényleg borzalmas élmény volt :S Persze túl lehet élni, és ha tényleg szuper lesz a légáramlat az orrlukaimba akkor azt mondhatom, hogy megérte, Nah de akkor is!!!

orrkagyló, orrsövény

HOLNAP MŰTÉT!

Most megyek alszom, mert reggel 5:30-kor kelek! Ha hazaértem jelentkezem! Írok!