2012. január 19., csütörtök

jajjjj :( :)

Először is az jutott eszembe hogy eddig talán nem is írtam Amira és a tej esetéről! Mármint ami a laktóz vizsgálat óta történt. 
Konkrétan annyi, hogy mióta forralva adjuk neki a jobb minőségű tejeket, azóta semmi panaszunk nincs. Se kiütés se folt. Azelőtt is ugyan ezeket a tejeket kapta, csak akkor nem forraltuk, úgy gondoltam csak a tartós tejeket érdemes, de azt se muszáj, de úgy tűnik mégis csak ez volt a probléma. Csak most meg 3 doboz tejital por áll a szekrényben, de majd beiktatjuk, hogy reggel azt kapja este meg a tejet, elég drága volt ahhoz hogy kidobjuk, és hát végül is ugyan úgy jó neki mindkettő.







CSAK ERŐS IDEGZETŰEKNEK!!! :) (véres "jeleneteket" tartalmaz)

Nos hát a műtétről:

7-re kellett bemennem a kórházba, apa el tudott vinni reggel kocsival. Kb. 8 körül befészkelhettem magam az ágyamba. (5 ágyas fürdőszobás, kórházi viszonyokhoz képest tökéletes állapotú felszereltségű szobába kerültem. (Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház) Gyorsan átöltöztem pizsibe, csak kényelmesebb. mint farmerben, bár így utólag már eszembe jutott hogy tréninget is vihettem volna csak jobb lett volna napközben, viszont mivel volt vagy 30 fok az agyonfűtött szobában így talán mégis a pizsamával jártam a legjobban :)) Fél 9 körül jött a vizit, akkor mondták hogy engem műtenek másodiknak, úgyhogy 10 fél 11 körül kerül rám a sor. Így is lett, 3/4 10kor megkaptam a bódító tablettámat és 1/4 11kor jöttek értem. Felfektettek a műtőasztalra, beszúrtak a branült (műtét előtt szoktak behelyezni a vénába egy branült, hogy ne kelljen állandóan vénát szúrni.) Abba nyomták bele az altatót, kb fél percen belül lecsukódott a szemem utána már arra ébredtem hogy : Zsuzsa ébredjen, ébresztő. 
(Kb. mint amikor hajnali 4kor legmélyebb álmodból riasztanak fel és akkor azt sem tudod fiú vagy vagy lány :)) Akkor még semmilyen fájdalmat nem éreztem, és ami érdekes az orromban jelen pillanatig sem jelentkezett semmiféle fájdalom. Ami nem esett jól hogy reggel óta nem ehettem nem ihattam és műtét után is még 2 órát kellett várnom egy korty vízre. A fejem többször is nagyon fájt, de nem úgy mint egy általános fejfájás, hanem fájt az arcüregem, a fülem, a fültövem a torkom , szóval összefüggően az egész fejem. Erős nyomást, lüktetést éreztem főleg este-éjjelenként. Szóval nagyon kellemetlen volt, kértem fájdalom csillapított, ideig óráig jobb is lett, de azért nem volt végleges megoldás. Tudni kell, hogy minkét orromba 4-4 tampon került darabja kb 15 cm, sejthetitek, hogy az agyamig elértek ,ezeket amúgy behelyezés előtt jól beáztatják gyulladáscsökkentőbe Alá pedig egy úgynevezett parittyát kellett tenni az esetlegesen kiszivárgó vérzés miatt.
Ilyen formában:


Ezt elég gyakran kellett is cserélgetnem, még éjjel is! 

Amit még érdemes tudni, az az hogy nekem már volt 8 éve egy orrsövény műtétem akkor nem altattak, csak érzéstelenítőt kaptam, akkor ébredés után nagyon rosszul voltam hányinger hányás, most altatást követően semmi ilyesféle problémám nem volt (még jó hogy ez általában fordítva jellemző).

Másnap reggel mehettem tampon szedésre. Illetve először az ápolónő egy fecskendőnyi pezsgős folyadékkal körbe locsolgatta mindkét orrlyukban a tamponokat, ezzel is könnyebbé téve azok eltávolítását! Rá kb. fél órára szóltak hogy mehetek a kezelőbe.
 Leültem a székbe kezemet ökölbe szorítottam...és akkor elkezdte rángatni a csipesszel majd hozzáteszi, hogy ezeket tényleg jól betömtem (dr. Ernszt), hát mondom köszi, majd nagy nehezen megmozdult és a könnyeimmel együtt nagy nehezen kijöttek, DE csak 2-2-t vett ki, mondta, hogy majd holnap reggel még kiveszi a másik kettőt is. A második este már sokkal jobban telt, kevesebbszer ébredtem ,kényelmesebben aludtam (bár a párna olyan kő kemény volt, hogy a fülem elzsibbadt amelyik oldalon aludtam :S) Félálmomban a szemem előtt lebegett a következő tamponszedés, mondanom sem kell, hogy még a tenyerem is leizzadt) Éppen ezért reggel reggelizni sem bírtam, vártam a procedúra általam legkellemetlenebb pillanatát. Kb. 9-kor jött a dokinő (dr. Ernszt), hogy akkor kiveszi a még benn maradt 2-2 tampont, kisebb rémálmom következett, merthogy ahogy kihúzott egy egy tampont ömlött a vér folyt a számba meg mindenfelé ,azt leszívta (a szívókát is kb az agyamig nyomta) majd gyorsan betömte egy kenőcsös vattával (agyamig), ezt eljátszottuk a másik oldallal is, itt már eléggé kivoltam. Visszamentem a szobába, ledőltem ,próbáltam kicsit megnyugodni. Majd 10 körül megint hívtak, hányingerrel szédelegve remegve mentem a kezelőbe. Másik doki volt bent (Dr. Pál András főorvos, amúgy ő és Dr. Ernszt a kezelőorvosom voltak a műtétemen) nagyon óvatos volt,és ez nagyon sokat számított, közel sem fájt annyira a tampon kivétel mint az előzőnél (kellemetlen volt ez is ,de elviselhetőbb). Betömte vattával, azt mondta ha nagyon vérezne menjek vissza. Mire visszaértem a kórterembe, már folyt a vér, sőt mi több ömlőtt, úgyhogy mehettem is vissza :S De addigra a doki (dr. Pál) eltűnt így egy 3. dokinő vett kezelésbe. Vatta ki (vér ömlik, orromból ki, torkomba le, számba, majd elájultam már, szívóka be (agyig) majd fogott vmi hungarocell-hez hasonló anyagú 10 cmes dolgot és azt dugta (szintén agyig) mindkét orrlyukba. Félholtan visszatántorogtam az ágyamba. Sírtam is már annyira megviselt az utolsó két "piszkálás". Azt gondoltam, hogy akkor mégsem engednek haza, csak következő napon.Fél pillanattal később meg már az lebegett előttem hogy amit betettek 10-10 cm-es dolgot azt még ki is fogják venni. Jött értem a doki (Dr. Pál) hogy akkor nézzük, hogy áll a dolog. Nagy nehezen eljutottam a kezelőbe. Székbe leülök, várom a "kivégzést". Kézbe vette a csipeszt már húzná ki mikor meglátja, és azt mondja :- jah hogy a Dr.-nő ...szivacsot tett be (nem tudom mi a neve), akkor azt nem kell kivenni mert az felszívódik magától. Egy szikla esett le a szívemről, kivirultam minden bajom elszállt. Kezembe kaptam a zárójelentést! KÁNAÁN! Azóta kis vattapamaccsal még be van dugva az orrom, mert még szivárog ,de ez már semmiség. Viszont még most ahogy írom is az eseményeket borsózik a hátam, tényleg borzalmas élmény volt :S Persze túl lehet élni, és ha tényleg szuper lesz a légáramlat az orrlukaimba akkor azt mondhatom, hogy megérte, Nah de akkor is!!!

Nincsenek megjegyzések: